Mi az összefüggés az allergia és az asztma között?
Egyszerűen mondva: az allergia váltja ki az asztmát… A pollen, a házi poratka, az állati szőr mind-mind lehet provokáló tényező, és a légutakban keletkező gyulladás, duzzanat, nyákképződés asztmás tünetek kialakulásához vezet.
Az orr- és a légúti nyálkahártya hasonló felépítésű, és az allergiás eredetű gyulladásra is hasonlóképpen reagálnak. Az allergiás reakció az immunrendszer IgE (immunglobulin E) nevű antitestje termelődésének következménye. Az IgE a szervezetben reakciók sorozatát (kaszkádját) váltja ki, beleértve a bőrviszketést, szemviszketést, és a légutak szűkületét is. Egészen egyszerűen: ha az immunrendszer a macska fehérjéire produkál IgE antitesteket, akkor a „macskára vagyunk allergiásak” (talán inkább a macskaszőrre). Ennek már csak további következménye a nyálkahártya gyulladás, nyákképződés stb.
Ha kezeljük az allergiát, megszűnik az asztma is?
Egyes vizsgálatok szerint az allergiás rhinitis kezelése javítja az asztmát is. Az allergén immunoterápia (deszenzibilizálás) olyan allergia ellenes kezelési eljárás, amely az asztmás tüneteket is csökkenti. Másrészt, ha az ismerten allergiás asztmás beteg allergén-expozícója csökken (esetleg megszűnik), akkor az asztmás panaszok, tünetek is mérséklődnek.
Másképpen kezeljük az allergiát és az asztmát?
A gyulladás csökkentésére irányuló kezelés hatásos az allergiás rhinitis, allergiás asztma, és nem allergiás asztma esetében is. Pl. a kortikoszteroidok: az intranasalisan (tehát orrnyílásba juttatott) szerek, spray-k csökkenti a szénanátha tüneteit. A kortikoszteroid krémek az allergiás bőrgyulladás (ekcéma) kezelésére alkalmasak. Az inhalációs kortikoszteroidok, amelyeket a beteg belélegez, csökkentik a hörgőkön létrejövő tüneteket.
Más kezelés a leukotrién-gátló (leukotrién-módosító) alkalmazása, amely szintén a gyulladásos reakció egy fázisát gátolja, tehát közvetve magát a gyulladást is csökkenti.
Egyes szerek alkalmazása azonban elválik egymástól: pl. az antihisztaminokat allergiás rhinitis (szénanátha) tüneteinek mérséklésére kiterjedten alkalmazzák, de konkrétan az asztmában csekély hatásúak. Fordítva is igaz ez, pl. a hörgtágító inhalátorok az asztma kezelésének jelentős fegyverei, de szénanáthás tünetekre nem rendelik ezeket.
Kinél áll fenn az allergiás asztma kockázata?
Nagy kockázatot jelent a betegség családi halmozódása. Ha valaki allergiás, nagyobb az asztma kialakulásának veszélye, az asztmások mintegy 78%-ánál fennáll a szénanátha is.
Minden asztma allergiás eredetű?
Bár valóban az allergiás asztma a leggyakoribb forma, egyéb típusok, és egyéb provokáló tényezők is léteznek. Ilyen pl. a terhelésre kialakuló asztma, vagy a nem allergiás asztma, amit kiválthat pl. a hideg levegő, vagy esetleg a refluxbetegség.